Házassági bontóper megindítása

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. A házasságnak a fentiek szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Ez utóbbi kérdéseket nevezi a gyakorlat járulékos kérdéseknek.

Tekintettel arra, hogy a házassági kötelék felbontása kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik, így a fenti kérdések rendezése nélkül a házasság felbontására nincsen lehetőség. Ezen kérdések egyszerűbb és gördülékenyebb esetekben otthon is megbeszélhető dolgok, amit vagy az egyik vagy mindkét fél előzetes tájékozódása alapján a házastársak maguk is rendezni tudnak. Természetesen ha ez bármelyik fél elzárkózása miatt nem lehetséges, akkor megfelelő szakember – mediátor vagy ügyvéd – igénybevételével célszerű felkészülni a polgári per megindítására.

Más a helyzet a házastársi közös vagyon megosztása esetében. Itt ugyanis, még ha a felek közötti egyezségkötési szándék fennál, az egyezségi megállapodás létrehozásához és megfelelő okiratba foglalásához szükséges az ügyvéd vagy közjegyző közreműködése. Nyilvánvalóan elősegíti az ügyet, ha a felek előzetesen tudják, hogy mit szeretnének, azaz milyen tartalmú egyezséget kívánnak létrehozni egymás között, de ennek okiratba foglalása a fenti alakszerűségekhez van kötve. Ebben az esetben a szakember házassági vagyonjogi megállapodást készít a felek között, amely részletesen rögzíti a házastársi közös vagyon megszüntetéséről szóló rendelkezéseket.

Véleményem szerint a peren kívüli egyezségkötés anyagi szempontból még az ügyvédi vagy közjegyzői díj ráfordítása esetén is kedvezőbb a vagyonjogi per megindításánál, ezért ebben a kérdéskörben kifejezetten javaslom megfelelő szakember felkeresését.

Visszatérve a bevezetőben foglalt ügy-elkülönítésre – azaz arra, hogy a családjogi és a vagyonjogi kérdéskörök bíróság előtt nem vonhatók össze – tapasztalataim szerint a későbbi pertaktika szempontjából nem árt, ha a járulékos kérdések és a vagyonmegosztás menete előre meghatározott lépések szerint, jól felépítetten indul el, még a bírósági szakaszt megelőzően.

Amennyiben úgy érzi, hogy az általános tájékoztatón felül személyes tanácsadásra lenne szüksége, úgy keressen fel bizalommal!

Remélem a fenti sorok elolvasását követően közelebb jutottak problémájuk megoldásához, melyhez ezúton is sok sikert, erőt és kitartást kívánok magam és kollégáim nevében is, tisztelt olvasóinknak.