Szülői felügyeleti jog

A szülői felügyeleti jog alapvetően a szülői státusból, az apai, illetve az anyai szerepből következik, ezért alapvetően a szülői felügyelet mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy házasságban élnek-e vagy sem. A közös szülői felügyelet természetesen nem jelenti azt, hogy mindkét szülő feltétlenül azonos intenzitással gyakorolja a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A családon belüli munkamegosztás e vonatkozásban is érvényesülhet.

A szülők különélése és ennek következtében az a körülmény, hogy kiskorú gyermekük egyikük háztartásában él, nevelkedik, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. Lehetséges, hogy a szülők egy ingatlanon belül különülnek el, vagy továbbiakban is egymás közelében élnek, így a gyermek státusában életközösségük megszűnése lényeges változást nem generál, vagy a közös szülői felügyelet oly módon valósul meg, hogy annak változatlan közös gyakorlása mellett az egyik, a gyermekkel élő szülő nagyobb részt vállal a napi gondozásban, nevelésben. Ez azonban önmagában a közös szülői felügyelet tényét nem érinti.

Fontos ugyanakkor, hogy a külön élő szülők esetén a szülői felügyelet közös gyakorlása ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Az egymástól távoli településen élő szülők esetében a közös szülői felügyelet váltott helyszínen történő megvalósítása (akár heti, akár havi “költözést” jelentsen is) az esetek többségében nem szolgálja a kiskorú érdekét. Egy 2-3 éves gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a stabilitás, állandóság, az iskoláskorú gyermek esetében pedig az egymástól távol élő szülők közötti váltott elhelyezés folyamatos iskolaváltoztatást jelentene. Ezért a törvény rögzíti, hogy amennyiben a szülők nem élnek együtt, a közös szülői felügyelet gyakorlása során – a gyermeki érdek elsődlegessége mentén – biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét, ami adott esetben a váltott elhelyezés ellen ható körülmény lehet. A közös szülői felügyelet tehát a gyakorlatban nem működhet mindig olyan módon, hogy azt a szülők minden elemében azonos intenzitással látják el.

A különváltan élő szülő fizikai távolléte a gyermekkel való közös döntések meghozatalát is nehezítheti. Együtt élő szülők esetén is előfordulhat, hogy egy váratlan eseményhez kapcsolódóan a gyermekkel aktuálisan együtt lévő, a gondozását és felügyeletét éppen ellátó szülőnek kell sürgősen intézkednie, a másik szülővel való megbeszélés, közös döntés hiányában is, pl. amikor egy, a gyermeket ért baleset következtében azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

Amennyiben a különélő szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyeleti jog kérdésében, úgy a bíróság fog döntést hozni. Döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, melyhez nagyon részletes bizonyítási eljárást folytat le a bíróság.

Jó hír, hogy amennyiben a gyermek érdekében áll, úgy a törvény lehetőséget az a közös szülői felügyeleti jog bírói megállapítására is.