Házastársi közös vagyon megosztása

A házastársi közös vagyon megosztásának sarokpontjai a házastársi közös- illetve különvagyon elemeinek tisztázása, majd vagyonleltár felvételét követően ez alapján vagyonmérleg felállítása, melyben férj és feleség között arányosan, elsősorban természetben osztjuk meg az egyes vagyonelemeket.

Itt is szeretném felhívni a figyelmet a házassági vagyonjogi szerződések jelentőségére, amelynek léte nagyban elősegítheti a felek közötti gyors és problémamentes vagyonmegosztást, megelőzve ezzel a megromlott életviszonyban fellángoló heves vitákat.

A házastársi vagyonközösség megszüntetése során annak van perdöntő jelentősége, hogy mely vagyonelemeket hoztak a felek különvagyonként a házasságba – beleszámítva a különvagyon értékén keletkezett vagyontárgyakat és a vagyonszaporulatot is -, és az életközösség kezdetétől milyen vagyonelemeket halmoztak fel, illetőleg milyen adósságok képezik a felek passzív vagyonát. Különösen bonyolult a vagyonmegosztás rendezése a közös tulajdonú ingatlanban számla nélkül végzett beruházások esetében, a cégek vagyonának megosztásában, a biztosítási kötvények, megtakarítások hozamai, illetve a különvagyon állítások bizonyítása esetén – ezekben az esetekben évtizedes tapasztalataink segítenek áthidalni a törvényi szabályozás esetleges hiányosságait.

A házastársaknak az egyikük különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházása, amely tartós jelleggel új értéket hoz létre, akkor is megalapozza a házastárs tulajdoni igényét, ha a beruházás mértéke és jellege nem felel meg a ráépítés vagy a hozzáépítés követelményeinek. Ilyen esetekben – ha a tulajdonosként bejegyzett házastárs a másik fél tulajdonszerzését vitatja – a bíróságnak a tulajdoni kérdésben kell állástfoglalnia, és bizonyítottság esetén házastársi közös vagyon keletkezik a felek között.

A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését.

A fenti tényadatok részletes feltárásával – az említett vagyonmérleg elkészítését követően – lehetséges akár mindkét fél közös egyetértésével megoldást keresni a vagyonmegosztási kérdésekre. Javasolt az egyezségkötés azért is, mert az említett 2018-as jogszabályváltozások miatt jelentős perköltség spórolható meg azzal, ha a felek vagyonjogi vitájukat nem viszik bíróság elé, hanem megfelelő szakember segítségével peren kívüli egyezség keretében, házastársi vagyonjogi szerződéssel rendezik vitás kérdéseiket.

Házassági vagyonjogi szerződés

Józan és következetes gondolkodásra vall, ha a felek akár házasságuk megkezdésével vagy ezalatt, illetve végső esetben annak lezárásával meg tudnak békésen állapodni vagyonelemeik megosztásáról. Rendkívül rugalmas jogszabályi rendszerünk jól alkalmazható szabályokat alkotott arra az esetre, ha előrelátó jogalkalmazók a hozzáértő szakember – közjegyző vagy ügyvéd – segítségével rendelkezni kívánnak arról, hogy házassági életközösségük alatt mely vagyonelemeiket utalják házastársi vagyonközösségbe, illetve mit zárnak ki abból részben vagy teljes mértékben.

A közjegyzői okirat közokirat, így teljes bizonyító ereje miatt egy bírósági eljárás során “erősebb” bizonyító erővel bír, azonban ez eljáró közjegyző bírósági gyakorlat hiányában más típusú tanácsadást nyújt a felek számára, mint egy ügyvéd. Míg a közjegyző a felek már meglévő és előzetesen kialakított álláspontját foglalhatja közokiratba, addig egy jó válóperes ügyvéd a bírói gyakorlatot közelről ismerve, a pertaktika és az ügyvédi praktikák bevonásával ad jogi tanácsot.

Míg az életközösség kezdetén illetve az életközösség fennállása alatt általában azt rögzítjük, hogy mely vagyonelemek tartoznak a felek közös- illetőleg különvagyonába, továbbá az elszámolás esetleges későbbi módját fektetjük le, addig az életközösség megszűnését követően már a házastársi közös vagyon megosztásáról rendelkezünk.

Jogi szempontból kiemelten fontos a házassági bontóper során, hogy pontosan rögzíteni tudjuk az életközösség kezdetének és megszűnésének időpontját. Ez ugyanis a kiindulópontja annak is, hogy a felek mely időponttól éltek egymással vagyonközösségben. A házastársi közös vagyon megosztásához az eljáró ügyvéd elsődlegesen az életközösség fennállását, majd az életközösség megszűnésének időpontját tisztázza, ugyanis a törvény ezt a napot jelöli meg a házastársi vagyonközösség megszűnése időpontjának. Széles jogi irodalma van annak, hogy mit tekint a bíróság életközösségnek, és mikor állapítható meg annak megszűnése. Ennek feltárásához szükség esetén javaslom jogi szakember felkeresését.

Mivel a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez – amennyiben az ingatlan tulajdonjogát is érinti – minden esetben közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, ezért tanácsadásaink során az eljáró ügyvéd részletes, gyakorlatias és hasznos jogi tanácsokkal tud szolgálni a szerződéssel kapcsolatos kérdésekben, illetve igény esetén elkészíti a megfelelő okiratot, és eljár az illetékes földhivatal előtti tulajdonjog bejegyzési eljárás során is.