Bejegyzett élettársak

Bár Magyarországon nem engedélyezett az azonos neműek házasságkötése, azonban a 2009. évi XXIX. törvény alapján létrehozható bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai vagyonjogi és rokoni értelemben is majdnem teljes mértékben a házassági viszonyokhoz hasonlíthatók.

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

A fent említett törvény alapján a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, így a vagyonjogi következmények teljesen azonosak a házasság vagyonjogi hatásaival. Érvényesülnek ennélfogva a családjogi szabályok köréből a házastársi tartásra, házassági vagyonjogra, házastársak lakáshasználatára vonatkozó rendelkezések, s hasonlóképpen az öröklési jog köréből a házastárs öröklésére vonatkozó szabályok. Az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő partnere az özveggyel azonos jogi helyzetbe kerül.

Melyek azonban mégis a különbségek?

  • a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább,
  • a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatók, így a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak idegen gyermeket egyidejűleg mindketten örökbe, és egyikük sem fogadhatja örökbe utóbb bejegyzett élettársának akár vér szerinti, akár örökbe fogadott gyermekét,
  • ezen felül a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztet apasági vélelmet, és a felek nem vehetnek részt együtt emberi reprodukcióra irányuló eljárásban sem.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez alap esetben nem kell bírósághoz fordulni, hanem közjegyző a felek közös megegyezése alapján nemperes eljárásban szünteti meg a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Ennek akkor van helye, ha azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik; egyik élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Nem járhat el közjegyző, ha bármelyik élettárs gyermekét a közös háztartásban nevelik.

A bejegyzett élettársi kapcsolat élők közötti megszüntetésének széles körben vannak vagyonjogi következményei, ezeket a felek megállapodással rendezhetik, ez adott esetben – járulékos kérdést rendező megállapodásként – szükséges lehet a közös megegyezésen alapuló megszüntetéshez, de peren kívül is megállapodhatnak. Ennek megfelelően a közös vagyon megosztása, továbbá a vagyoni helyzet, a lakáshasználat, illetve a tartás rendezése megállapodással is történhet. Amennyiben valamelyik kérdésben nem tudnak megegyezni, bármelyik (volt) bejegyzett élettárs bíróságtól kérheti a volt házastárs tartásával megegyező tartás megállapítását, illetve a lakáshasználat tárgyában vagy – a követett vagyonjogi rendszertől függően – a vagyoni kérdésekben való döntést.